Hirdetmények

Évközi 22. vasárnap

Évközi 22. vasárnap

Szent Lukács evangéliumának erre a vasárnapra kijelölt szakaszában az alázatról tanít bennünket az Úr Jézus. Vendégségben válogatták az első helyeket a meghívottak. A Mester példabeszéddel reagál a helyzetre, melynek végén megjegyzi: az igazak feltámadásakor kapott jutalom legyen a tetteink mozgatórugója. Nyilván fontos az előzékenység, udvariasság, bizonyos protokoll-szabályok megtartása, de rájöhetünk: az sokkal izgalmasabb kérdés, hogy Isten hogy lát bennünket. Vajon állít-e rangsort? Majd kiderül, addig is nincs más feladatunk, mint törekedni az életszentségre!


Évközi 21. vasárnap

Évközi 21. vasárnap

A mai evangéliumban felteszi valaki a kérdést az Úr Jézusnak: "Uram, kevesen vannak, akik üdvözülnek?" Felmerülhet bennünk, hogy vajon miért jutott ez a kérdező eszébe. Talán azért, mert mi is el szoktunk azon gondolkozni, hogy a miénk lesz-e az üdvösség... Üdvözíteni Isten képes. Ő az, aki magához vonz. Ezzel együtt azt mondja a Mester: "Törekedjetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak majd bejutni, de nem tudnak." Tehát a végcélunk eléréséhez bizony mi is kellünk!


Évközi 20. vasárnap

Évközi 20. vasárnap

A mai evangéliumban az úr Jézus így szól: "Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön." Még azt is hozzáteszi, hogy szakadást jött hozni erre a földre. Gyurkovics Tibor: Próba c. verse nagyon is idevág:

"Jézus próbakő. / Jézusra mindenkinek választ kell adnia."

Kérjük a Szentlélek tüzét, hogy lobbantsa lángra szívünket, és világosítsa meg értelmünket, hogy jó választ adjunk!


Évközi 19. vasárnap

Évközi 19. vasárnap

"Ahol a kincsetek, ott a szívetek is!" Földi életünkben igazán művészi feladat a hangsúlyokat, arányokat megtalálni. Eldönteni, hogy mi, vagy ki a fontos. Az Úr Jézus azonban nem csupán értéktárat vonultat fel tanításával, hanem magát az életet. Aki őt választja, még ha bukdácsolva is, de Isten Országa felé tart. Aki benne bízik, még ha néha pislákol is az éberség lángja, szüntelenül tudatában lesz annak, hogy Valaki szereti, és hazavárja!


Évközi 16. vasárnap

Évközi 16. vasárnap

Az evangéliumban Mária és Márta jelenik meg az Úr Jézus körül, egyikük a szolgáló szeretettel, másikuk a figyelmével ajándékozza meg vendégüket. Mindenki jót akar, mégis Márta horkan fel, és kéri számon a Mesteren a testvére kényelmességét, de talán még azon is fennakad, hogy az Úr ezt nem vette észre. Mindkét hozzáállás nagyon fontos: a mindennapi teendők elvégzése, a vendég kiszolgálása, de legalább olyan lényeges kell, hogy legyen a lelki dolgokkal való törődés, a Mester hallgatása is. Ha ez utóbbi elhanyagolódik, hamar köszöbön a méltatlankodás, a belső békétlenség. Ezért érdemes a jobbik részt választani!


Évközi 13. vasárnap

Évközi 13. vasárnap

Az évközi vasárnapokon az Úr Jézus tanító körútjának egy-egy epizódját halljuk a felolvasott evangéliumokban, ezúttal egy találkozásokat megörökítő részt hallhatunk Lukács evangéliumából. A Mesterrel való találkozás akkor az igazi, hogyha az egész lényünket átjárja. Nem arról van szó, hogy ne törődjünk a földi dolgokkal, hanem arról, hogy mindig legyen előttünk a cél: Isten Országa!


Krisztus Szent Teste és Vére ünnepe

Krisztus Szent Teste és Vére ünnepe

Az Oltáriszentség ünnepe számunkra évről-évre felteszi a kérdést: felfogjuk igazán, hogy tulajdonképpen mi az Eucharisztia? Úrnapján a lelkünk válaszadásra kényszerül. Hiszek benne? Tudom, hogy az életem fő erőforrása az Úr Jézus Teste és Vére? Szent II. János Pál pápa fogalmazta meg nagyon egyszerűen: abban a kis ostyában rejlik a gyógyír a világ minden bajára.


Szentháromság vasárnapja

Szentháromság vasárnapja

Ez az ünnep is értünk van. Nem teszi nagyobbá a Szentháromságot, bennünket viszont közel tud vinni a lényeghez. Itt a földön munkatársai lehetünk a világ jobbá tételében, ezzel együtt megsejteti a mennyország örömét. A mai evangéliumban elhangzik, hogy nem vagyunk elég erősek az Úr Jézus sok mondanivalójához. Kíváncsivá tesz. A Szentlélekben bízhatunk, aki elvezet minket a teljes igazságra.


Pünkösdvasárnap

Pünkösdvasárnap

A Szentlélek eljövetelét ünnepeljük a Húsvét utáni ötvenedik napon. Vigasztalónak mondja az Úr Jézus az evangéliumban. Ezek szerint életünk támasza, hiszen amikor keressük az utunkat, igazán jó, ha eltévelyedéseink után megtapasztaljuk az irgalmat, a szeretetteljes vigasztalást. Vianney Szent János írja: "A Szentlélek a mennyországba akar vinni; csak mondjunk igent, és engedjük, hogy vigyen!"


Urunk mennybemenetele

Urunk mennybemenetele

Mielőtt Jézus felment a mennybe, azt mondta az apostoloknak: "elküldöm nektek Atyám megígért ajándékát. Maradjatok a városban, míg erő nem tölt el benneteket a magasságból." Lukács evangéliumának ebből a szakaszából logikusan következik, hogy ha erő tölti majd el őket, akkor már ne maradjanak a városban. A Mester elbúcsúzása és az "erő", vagyis a Szentlélek leszállása közötti tíz nap bizony érdekes időszak lélektanilag. Tovább olvasva az evangéliumot, kiderül, hogy "nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Állandóan ott voltak a templomban, dicsérték és magasztalták Istent." Még a legaktívabb küldetés-teljesítés közben is jó megállni, egészen biztosan vissza is tudtak emlékezni az apostolok erre a néhány napra. Urunk mennybemenetele "megkavarja az álllóvizet", hát még AKI ezután jön...!

   


© Soproni Szent Imre Római Katolikus Plébánia 2011-2020 Minden jog fenntartva.