A templomépítés története a tervezéstől a felszentelésig (1993 – 1997)
Sopron első külvárosi temploma a kurucdombi Szent István Templom volt, ez a templom éppen fél évszázada került átadásra /1943/. A Szent Imre Plébániatemplom a Jereván városrész és a belvárostól északnyugatra lévő lakóterület ellátását szolgálja. A lakótelepen mintegy 3600 lakás épült 1971- 1985 között közel 15 000 lakó részére, teljes alapfokú oktatási-nevelési, szolgáltató és kereskedelmi létesítményekkel, az építkezés befejeztével egyedül a templom nem épült meg.
Csak a „rendszerváltás” után fogalmazódott meg az igény templom építésére.1992 novemberében született a Soproni Katolikus Konvent levele Sopron Megyei Jogú Városhoz, amelyben kérte, hogy a város járuljon hozzá egy új templom és plébánia létesítéséhez az új városrészben. A városrészben becslések szerint legalább 8 ezer hívő katolikus volt, akik számára az egyházi szolgálatokat addig ellátó Táncsics utcai Jézus Szíve templom kicsinek bizonyult. Dr. Pápai Lajos megyéspüspök 1992-ben Turner Lajos atyát bízta meg az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Jézus Szíve templomának vezetésével és egyúttal az új templom építésének megkezdésével is. A templom és plébánia elhelyezésére a városrész keleti szélén az általános iskola és az Ibolya tó közötti mintegy 3700 m2 nagyságú zöldterületet jelölték ki. 1993 közepén a Soproni Katolikus Konvent zárt, meghívásos pályázatot hirdetett meg a tervek elkészítésére. A tervpályázatra öt terv érkezett be, amelyekből a Bírálóbizottság Fejérdy Péter Ybl-díjas építész és Balázs Mihály építőművész, a BME egyetemi tanára pályatervét fogadta el. A végleges engedélyezési és kiviteli terveket a Török és Balázs Építészeti Kft. Budapest vállalta elkészíteni. 1994. június 10-én a templom és a plébániahivatal megkapta az építési engedélyt Sopron Város Önkormányzatától.
A külső tervezési munkák elkészítésében soproni mérnökök működtek közre. A geodéziai, kitűzési, kisajátítási munkákat Sólyom Kálmán végezte. A külső csapadékvíz csatornázás Koch Péter munkája. Az épületen kívüli elektromos energiaellátás terveit Zsámboki Károly készítette. Az épület körüli utak, járdák, térkőburkolatok építési terveit Hámori Gábor, míg a kert és park növényültetési koncepcióját dr. Andrássy Péter dolgozta ki.
A generál kivitelezést pályázat útján a győri Horváth és Társa Építő Kft. nyerte el, 1994. október 14-én megkezdődött az építkezés az építési terület átvételével. Dr. Pápai Lajos megyéspüspök 1994. november 5-én, Szent Imre napján ünnepélyesen elhelyezte az épület alapkövét, és meghirdette azt, hogy az új templom Szent Imréről, a magyar ifjúság védőszentjéről kapja nevét. 1995 júliusában már álltak a falak, készültek a tetők és a torony, majd megkezdődtek a belsőépítészeti és gépészeti munkák. November 4-én a hívők sokasága hálaadó szentmisén vehetett részt a még csak szerkezetkész templomban. Ettől kezdve minden hónap első szombatján egy kicsiny hívő csapat megkezdte a templom beimádkozását. Váratlan és nagy ijedelmet okozott, hogy 1996. július 10-én kigyulladt a templom tetőszerkezetének alja, ahonnét a tűz átterjedt a tetőszerkezetre. A tetőtűz hat hónapos csúszást okozott a kivitelezésben. Ez év karácsonya után minden vasárnap szentmisét tartottak a félig kész templomban, kezdtek megszerveződni a hívők közösségei.
Lám, a város ezen – a belvárostól elkülönülő - új lakóterületén megvalósult az „iskola és a templom” együttese!
1997 tavaszán a templombelső burkolását, festését végezték. Az oltár felett elhelyezték Somogyi-Soma László képzőművész nagyméretű táblaképét, amely Szent Imrét ábrázolja Szent István és Boldog Gizella társaságában. Az ő munkája a szentélyt díszítő feszület is, melyet II. János Pál pápa áldott meg, amikor Győrben mondott szentmiséjén ez a feszület volt felállítva a pápai oltár mellett. Az ötvösmunkák Madarassy István alkotásai. (tabernákulum, keresztelőkút, gyertyatartók, örökmécsesek). A keresztút falra elhelyezett képeit Horváth Marietta készítette.
A templom szentelésére 1997. augusztus 20-án került sor. Dr. Pápai Lajos megyéspüspök megáldotta és megszentelte a harangot, az oltárt, a keresztelőkutat, a keresztutat, valamint a templom falát 12 helyen megkente krizmával. A szentmise végén Dr. Pápai Lajos megyéspüspök Turner Lajos plébánost kanonokká nevezte ki a templomépítésnél végzett, fáradtságot nem ismerő tevékenységéért, melyet a hívők lelki gondozása és vezetése mellett végzett. Meg kell jegyezni, hogy Turner Lajos atyának az első kapavágástól a befejező átadásig az építkezés minden fázisában és részletében szívvel-lélekkel végzett gyakorlatias egyeztető, irányító és lelkesítő munkája nélkül aligha fejeződött volna be az építkezés. A létesítmény 1998. július 28-án kapta meg a használatbavételi engedélyt. Megemlítjük, hogy még ebben az évben Balázs Mihály és Fejérdy Péter építészek a tervkészítés színvonalára tekintettel Pro Architectura-díjat kaptak.
Felszentelés utáni események az egyházközségi élet kiteljesedésével (1997-től)
A felszentelést követően megkezdte munkáját a Plébániahivatal, kialakult az új templom miserendje, szeptembertől pedig megkezdődött az iskolai hitoktatás, megindult a különféle imaközösségek szerveződése. A templom búcsúját minden évben Szent Imre napján, november 5-én, és a hozzá közeli vasárnapon tartjuk.
2011. augusztus 1-i hatállyal Turner Lajos atyát Dr. Pápai Lajos megyéspüspök Fertőd-Süttörre helyezte. 2011 decemberében Turner Lajos atyát a Szent Imre templomban végzett építő munkájáért Sopron Városa Sopronért Emlékéremmel jutalmazta.
A Szent Imre Plébániára Kálmán Imre atyát helyezte, meghagyva a Jézus Szíve templom ellátását is. Kálmán Imre plébános új lendületet hozott a plébánia életébe. Vasárnap délelőtt a kisgyermekes családoknak külön szentmisét tartott. Vasárnap esténként felváltva gitáros és hagyományos szentmisék vannak. A Plébánia számtalan újabb közösséggel bővült. Ebben az időben készült el az új hangosítás, majd megvalósult az ülőhelyek, padok – nagyon régóta várt - fűtése. 2017-ben a templom 20 éves évfordulójára Sopron Város Önkormányzata segítségével elkészült az épületegyüttes díszkivilágítása.
2018. augusztus 1-től Veres András megyéspüspök Kálmán Imre atyát Győrbe helyezte át, a plébánia új lelkipásztora Németh István atya lett. A templom a november 5-i búcsúünnepre megkapta az abban az évben boldoggá avatott Brenner János vértanú pap csontereklyéjét, amely ünnepi szentmise keretében került elhelyezésre. 2019. május 10-12-ig a templomban került kihelyezésre az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt. 2017 augusztusában egy hatalmas vihar megbontotta a torony bádog-fedését. A hibákat még abban az évben elkezdték kijavítani, ám 2019 októberében újabb megerősítésre volt szükség, melyet toronydaru segítségével sikerült kivitelezni. 2020 tavaszán – a koronavírus-járvány alatti időt kihasználva – a templom padjainak, fafelületeinek, valamint a plébánia nyílászáróinak átcsiszolása és felületkezelése valósult meg.
Építészeti leírás (a tervező építészek ismertetése alapján)
A Szent Imre Templom és Plébániahivatal a Jereván városrész keleti szélén, az általános iskola és az Ibolya tó között helyezkedik el. Három fő egységből áll: a templomból, a templomtoronyból és a közösségi házból. Az egységek mind tömegformálásban, mind architektúrában, mind anyaghasználatban különböznek egymástól. Az anyagok váltakozása (kő-fa-tégla) megegyeznek a funkciók határaival. Az épületegyüttes kívülről zárt, erődítményszerű. A belső rendszerben az egységek között az átjárhatóság biztosított, mellékeljük az épületegyüttes földszinti és emeleti alaprajzait. A templom tömör hengertestét bélletes kapuzat bontja meg. A bejárat egy elliptikus, centrális térbe nyílik. A főhajó a kapu tengelyében helyezkedik el. A hengertest fémlemez fedésű tetősátorként záródik a főhajó fölött. A harangtorony lándzsa sisakja szintén fém héjazatú. Az elnyúló csarnokteres közösségi ház és plébániahivatal félnyeregtető-szakaszokkal fedett. A templomtér belső tetőburkolására használt eternitpala szürke megjelenése nem mondható sikeres megoldásnak, nem beszélve az akusztikus problémákról. Az épület tömegformálása és a bélletes kapu mind posztmodern attitűdökre utalnak. A végleges épület a tervezők mesterének, az Ybl- és Kossuth-díjas dr. Török Ferenc templomépítészeti hagyományait és egyházi térkialakítási elveit tükrözi.
Az épület gépészeti megoldásai hagyományos technológiákkal kerültek kivitelezésre. Ezek: vízellátás a városi vízhálózatról, zárt szennyvízelvezetés a városi csatornahálózathoz, csapadékvíz elvezetés zárt esővíz csatornázással a városi gyűjtőcsatornába, onnan az Ibolya-tóba, fűtés a városi gázhálózatról.
A templom ugyan a városrész szélén helyezkedik el, de jó megközelíthetőséggel rendelkezik, mind gyalogosan kényelmes járdákkal, mind gépkocsival jól megközelíthető, igen sok kiépített parkolóhellyel ellátva, a telken belül védett kerékpártárolókkal, valamint az autóbusz megálló is csupán száz méterre van.
Az épületegyüttes szépen rendezett környezetben helyezkedik el. Az egykor esővíz tárolásra létesített tavat a soproni horgászok használják, a sétautakat, padokat, a gyepet és a horgászállásokat ők tartják karban. A tó mellett idős feketenyárak és a nádassal benőtt tópartok gyönyörűséges természeti környezetet nyújtanak. A templom sövény kerítésén belül évről-évre szebbek az ültetett örökzöldek, díszcserjék és rózsasorok.
Szakirodalom, publikációk
Katona Vilmos: Sopron, Szent Imre Plébániatemplom. Szakrális építészet 2009/09.
Kubinszky Mihály: A Szent Imre templom Sopronban. Octogon 1998/2, 53.-54. o.
Fejérdy Péter: Szent Imre Plébániatemplom. Műszaki tervezés 1998/6, 2.-4. o.
Fejérdy Péter:A soproni Szent Imre Plébániatemplom. Hazai középületeink sorozat. Építés, felújítás 1997/7.
Bárdics József fotósorozata az építkezésről (1993-1997) Sopronanno honlap
Építészinvázió Sopron 2013.11.25.
Pribojszky Kata szerk: Sopron Kortárs Építészeti Kalauz 2013.
Kubinszky Mihály: Sopron építészete a 20. században 2003.
Biczó Zalán szerk: A XX. században épült templomok a Győri Egyházmegyében. 2007.