Hirdetmények

Évközi 30. vasárnap

Évközi 30. vasárnap

A farizeus és a vámos evangéliumi példázatát halljuk ezen a vasárnapon a szentmiséken. Önteltség, lenézés, büszkeség az egyik oldalon, bűnbánat, alázat, szerénység a másikon. Gyakran panaszkodunk, hogy imádság közben elkalandoznak a gondolataink. Ez történik a farizeussal is. Miközben Istnhez fordul, önmagáról beszél, és másokhoz hasonlítja magát. A vámos átérzi, hogy bűneivel fájdalmat okoz az Istennek, és ez neki is fáj. E fájdalmat megtapasztalva egyre őszintébbé válik az imánk.


Évközi 28. vasárnap

Évközi 28. vasárnap

A tíz leprás evangéliumi jelenete több ponton is érinthet minket. Először is mindnyájan sebzettek vagyunk, elsősorban lelkileg. Rászorulunk Isten könyörületére. A leprások a paphoz vezető út során tisztulnak meg, ami segíthet megértenünk, hogy a mi gyógyulásunk is egy folyamat. Egyre közelebb az Úrhoz. Csak egyikük megy vissza az Úr Jézushoz hálát adni, pedig mind meggyógyult. Hajlamosak vagyunk a többi kilenccel törődni, pedig ez a Mester dolga. A mi feladatunk az, hogy észrevegyük Isten gyógyító működését életünkben, és köszönjük meg neki!


Évközi 27. vasárnap

Évközi 27. vasárnap

Egy sorversenyen meg kell különböztetnünk azt, hogy mi a feladat, és mi a cél. A cél egyértelműen az, hogy a csapat minden tagja mielőbb átlépje a célvonalat, a feladat pedig izgalmassá teszi az odajutást. Szükség van koncentrációra, ügyességre, kitartásra, sőt türelemre is, hogy a szervezők által kitalált játékot hibátlanul teljesítsük. Az apostolok felismerték, hogy az Úr Jézus az élet mindennapi teendőihez a Mennyei Atyával való bizalomteljes kapcsolatából merít erőt. "Növeld bennünk a hitet." - hangzik kérésük. Mindennapi küzdelmes, sokszor keszekusza életünk célra irányított, vagyis a mennyországot szemünk előtt tartó hitre van mindnyájunknak szüksége.


A Szent Kereszt felmagasztalása

A Szent Kereszt felmagasztalása

Az Úr Jézus keresztjére tekintünk a mai napon, mely a megváltás eszköze. Életét adta értünk, hogy mi eljuthassunk az üdvösségre. A mennyország utáni vágyunkat szítsa fel bennünk minden pillanat, amikor egy feszületet, vagy éppen egy útszéli keresztet szemlélünk!


Évközi 23. vasárnap

Évközi 23. vasárnap

Istenbe kapaszkodni és a realitás talaján állni. Talán így lehetne összefoglalni a mai evangélium tartalmát. Az Úr Jézus két apró példázattal - a toronyépítés és a hadba vonuló király - két lábbal a földre állít bennünket. Érezzük azonban, hogy saját erőnkből aligha tudnánk az erényes életben növekedni, Isten felé járni. Ehhez van szükség a minket meghívó, hozzánk lehajló, felemelő szeretetére. Ehhez pedig mindenek felett Őt kell szeretnünk!


Évközi 22. vasárnap

Évközi 22. vasárnap

Az Úr Jézust vendégségbe hívják, és ő ezt is felhasználja arra, hogy tanítson. A helyes alázatról hallunk a mai evangéliumban. Nem ültetési rendről, vagy vendéglátói udvariasságról van itt szó, hanem arról, hogy az alázatos ember az igazak feltámadásakor megkapja jutalmát. Mindnyájan szeretjük, ha megdicsérnek, elismerik a munkánkat. Ne feledjük, hogy a legnagyobb elismerést Istentől várhatjuk!


Évközi 21. vasárnap

Évközi 21. vasárnap

 „Uram, kevesen vannak, akik üdvözülnek?” - teszik fel az Úr Jézusnak a kérdést. Talán azért ilyen a megfogalmazás, mert korábban a Mester kemény szavakat használt tanításában? Vagy csak bizonytalanok voltak? Az Úr Jézus válasza is határozott: "Törekedjetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak majd bejutni, de nem tudnak." Végül pedig leszögezi: "Íme, így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók!” Arra kell, hogy indítson minket ez a tanítás, hogy az üdvösségünket tartsuk leginkább a szemünk előtt, és mindent tegyünk meg érte, ami tőlünk telik!


Évközi 20. vasárnap

Évközi 20. vasárnap

Első hallásra nem éppen barátságos a mai evangéliumban az Úr Jézus "bemutatkozása". Tüzet gyújtani jött, valamint arról beszél, hogy nem békét hozni jött, hanem szakadást. Úgy válik örömhírré mindez, ha belegondolunk abba, hogy a tűz nem feltétlenül pusztító, a szakadás pedig nem végső elválást, totális szembekerülést jelent. Krisztus követése elköteleződéssel jár, amely lehet, hogy éget, a mellette való döntéssel nem biztos, hogy a környezetünk ki van békülve. Számunkra a legfontosabb üzenet, hogy az Úr Jézus nyomába szegődni egyet jelent a megtisztulással, és a Róla való tanúságtétel igazán jó példa lehet családunk, rokonságunk, kapcsolataink számára.


Évközi 19. vasárnap

Évközi 19. vasárnap

"Ahol a kincsetek, ott a szívetek is." A mai evangéliumi üzenet egy újabb megvilágításból mutatja be a mennyországot. Olyan kincs, amelyre itt a földön készülnünk kell. Az éberségről szól a példabeszéd is, az Úr Jézus segíteni akar vele, hogy átszője az örök élet vágya minden gondolatunkat, tettünket, döntésünket. Röviden és egyszerűen a közismert film címét idézhetjük: "A mennyországot választom!"


Évközi 18. vasárnap

Évközi 18. vasárnap

A mai evangéliumban az Úr Jézus példabeszédet mond a kapzsiságról, és azzal zárja gondolatait, hogy Istenben gazdagodjunk. Ennek mibenléte nagy kérdés mindnyájunk számára. Hogyan lehet Istenben gazdagodni? Ott kezdődik, hogy a földi anyagi javakkal megfelelően kell bánnunk, és "helyet hagynunk" a szívünkben Istennek. Ez egész keresztény életünk belső programja. Tudjuk jól, hogy ekkor tudunk mások felé egyre igazabb Isten-arcú emberekként közeledni és szeretni.


© Soproni Szent Imre Római Katolikus Plébánia 2025 Minden jog fenntartva.