Államalapító királyunk, Szent István ünnepén több gondolat is megfordulhat bennünk: magyarságunk gyökerei, népünk sorsa, Szent István király lelki és szellemi öröksége, intelmei fiához, Imre herceghez... A mai embert sok esetben az érdekli a leginkább, hogy mi lesz vele. Hogyan tudom megállni a helyem a világban? Mit jelent tisztességes embernek lenni, hogy kell csinálni? szent Istvántól nem elsősorban módszert kell tanulnunk, mert az ezeréves. Álljon előttünk a bátor, határozott, a krisztusi hitet szíve mélyéig megélni akaró államférfi, férj és családapa képe!
1. Hálás szívvel mondunk köszönetet a hittantábor szervezőinek, csoportvezetőinek és mindazok áldozatos munkájáért, akik az egész hét folyamán segítségünkre voltak!
2. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a Jézus Szíve templom takarításában, valamint templomainkban az új kenyér megáldásához segítséget nyújtottak! Isten fizesse meg szolgálatukat!
3. A héten kedden és szerdán nem lesznek szentmisék templomainkban.
4. Továbbra is várjuk az idén 9. osztályba, vagy egyéb középiskolai osztályokba járó fiatalok jelentkezését az ősszel induló bérmálási felkészítőre. Ugyancsak várjuk a beavató szentségek felvételére felkészítő csoportunkba mindazok jelentkezését, akik szeretnének megkeresztelkedni, elsőáldozók és bérmálkozók lenni, vagy áttérni a katolikus hitre. A jelentkezési űrlapok plébániánk honlapján elérhetőek!
5. Varga János verbita misszionárius vezetésével szentmisére és zenés dicsőítő szentségimádásra várják a Kedves Híveket augusztus 22-én (kedd) 18.30-tól a Domonkos templomba!
6. A Máriaremetei Kegytemplom parkjában 2023. augusztus 26-án (szombat) 11.30-kor a Szeretetláng Fesztivál keretein belül ezer férfit várnak a magyar nemzetért elimádkozott rózsafüzérre. A dicsőítő szolgálatot a soproni Exodus zenekar adja.
7. A sopronbánfalvi kolostortemplomban a Czestochowa-i kegykép búcsúját tartják augusztus 27-én (vasárnap). A délelőtt 10.00 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Juhos Benjamin OFM újmisés mutatja be, melyre szeretettel várják a Szűzanyát tisztelő Kedves Híveket!
A megbocsátás emberi életünk, mindennapi küzdelmeink talán legnehezebbje. Péter apostol az evangéliumban megkérdezi Mesterét: hányszor kell megbocsátani, talán hétszer? Az Úr Jézus először a "hetvenszer hétszer" kifejezéssel jelzi, hogy mindannyiszor így kellene tennünk, majd egy példabeszéddel rávilágít, hogy Isten irgalmassága, az emberek felé irányuló megbocsátó szeretete felülmúlhatatlan. Ha ez valóban átjárja a lelkünket, akkor nem lehetetlennek tűnő vállalkozás lesz a megbocsátás útja, hanem erőt adhat a túlcsorduló könyörület!
A mai vasárnap evangéliumi szakaszát (Mt 18, 15-20) olvasva olyan fogalmak juthatnak eszünkbe, mint közösség, felelősség, kiengesztelődés, egyetértés. Érezzük, hogy ezek nem csupán szép szavak, hanem egész életünket meghatározó, válaszokra felhívó valóságok. Isten nélkül hosszú távon nem lehetünk boldogok. Ahhoz, hogy élhető legyen a körülöttünk lévő világ, az emberi kapcsolataink, hogy tudjunk felelősséget érezni embertársaink iránt, és ebből cselekedetek fakadjanak, ehhez bizony az Úrra van szükségünk. Találjunk rá az imádságban az erőforrásra, a kinyújtott isteni kézre!
"Hát ti, kinek tartotok engem?" - kérdezi az Úr Jézus a tanítványaitól. A kérdés a mi életünkben is megkerülhetetlen. Az erre adott válasz fejezi ki a hitünket. "Nem magánügy a hitünk" - halljuk sokszor a misszióra, tanúságtételre irányuló kijelentést, ám a személyes megvallás az alapja mindennek. Ha csupán általánosságban kellene viszonyulnunk az Úrhoz, akkor e viszonyulás mértéke határozna meg mindent. Ilyenkor fordul elő, hogy egy szép történetnek gondoljuk az egész Krisztus-eseményt, amit vagy elhiszünk, vagy nem. A Péternek adott kulcsok kapcsán is feljöhet bennünk egy, a mennyország kapujában fel-alá járkáló szakállas ember képe, aki kedvére dönt az oda való bejutásról. Ha nincs személyes válaszunk az Úr Jézus kérdésére, fennáll a veszélye, hogy meseszerű elemekre alapozzuk vallásosságunkat. Jézus Krisztusra kell!
