Az Atya, a Fiú és a Szentlélek ünnepén ünnepeljük a háromságos egy Istent, a szeretetet, amelyből részt kaptunk, az embert, aki képmás, a családot, mely ennek a szeretetközösségnek a képe itt a földön. Ünnepeljük az igazságot, gyönyörködjünk a szépben. Mindezért pedig fakadjon hála a szívünkben, hogy Isten beavatott bennünket ezekbe a titkokba! Nem vagyunk elveszettek: az Atyaisten végtelen szeretete folyományaként testvért, Fiút kaptunk Jézus Krisztusban, a harmadik isteni személy, a Szentlélek pedig vezet bennünket. Persze, ha hagyjuk!
1. Hálás szeretettel köszönjük mindazok adományát, összesen 342.240 Ft-ot, akik Hencz Márton papszentelése és újmiséje alkalmából a plébánia közösségének ajándékához járultak hozzá mindkét templomunkban. A papszentelés június 17-én (szombat) 10.00 órakor lesz Győrben a Nagyboldogasszony-székesegyházban, melyre szeretettel várják mindnyájukat a szentelendők!
2. Szeretettel várjuk a Plébániai Tanácsadó Testület tagjait június 9-én (péntek) az esti szentmisére, majd utána megbeszélésre a plébániára. Megjelenésükre feltétlenül számítunk!
3. A Jézus Szíve templom ünnep előtti nagytakarítására várunk segítőket június 10-én (szombat) 7.30-tól.
4. A jövő vasárnap Krisztus Szent Teste és Vére ünnepe lesz. A Szent Imre templomban a délelőtt 9.00 órai szentmise után alkalmas időjárás esetén körmenetet tartunk. Az úrnapi sátrak összeállításához, valamint a zöld gallyak felhelyezéséhez várjuk elsősorban férfiak segítségét június 10-én (szombat) 17.00 órától, a virágdíszítéshez pedig elsősorban hölgyek segítségét június 11-én (vasárnap) reggel 6.30-tól. Fejezzük ki ezzel a szolgálatunkkal is, hogy az úrnapi körmenet plébániai közösségünk ünnepe!
5. Plébániánk honlapján keresztül már lehet jelentkezni az ősszel induló középiskolás bérmálási felkészítőre, valamint a szintén ősszel induló katekumenátusra, ahová azokat a felnőtteket várjuk, akik még nincsenek megkeresztelve, vagy még nem voltak elsőáldozók és bérmálkozók, és szeretnék a készület során megismerni katolikus keresztény hitünket. Mindkét csoportba a honlapunkon található elektronikus űrlapon keresztül várjuk a jelentkezéseket.
6. Továbbra is keresünk sekrestyési szolgálatra önkéntest a Szent Imre templomba hétköznapra. Jelentkezni és a részleteket egyeztetni István atyánál lehet.
7. A csíksomlyói zarándoklat során használtuk Seregély István: „Szűz Mária levelei” c. könyvét, melyben a rózsafüzér 20 titkához íródtak elmélkedések. Az út során többen is jelezték, hogy szeretnének kérni belőle, mielőtt azonban megrendelnénk, lehetőséget biztosítunk, hogy plébániánkon keresztül bárki hozzájuthasson. A rendeléseket a sekrestyében, vagy az irodában várjuk. A könyv 900 Ft-ba kerül, melyet átvételkor kell fizetni. Akik az autóbuszon már feliratkoztak, nekik nem kell újra megtenniük.
8. A csíksomlyói kegyhelyről fogadjanak szeretettel a kijáratnál egy szentképet, kérjük, hogy személyenként egyet vigyenek, hogy mindenkinek jusson.
A megbocsátás emberi életünk, mindennapi küzdelmeink talán legnehezebbje. Péter apostol az evangéliumban megkérdezi Mesterét: hányszor kell megbocsátani, talán hétszer? Az Úr Jézus először a "hetvenszer hétszer" kifejezéssel jelzi, hogy mindannyiszor így kellene tennünk, majd egy példabeszéddel rávilágít, hogy Isten irgalmassága, az emberek felé irányuló megbocsátó szeretete felülmúlhatatlan. Ha ez valóban átjárja a lelkünket, akkor nem lehetetlennek tűnő vállalkozás lesz a megbocsátás útja, hanem erőt adhat a túlcsorduló könyörület!
A mai vasárnap evangéliumi szakaszát (Mt 18, 15-20) olvasva olyan fogalmak juthatnak eszünkbe, mint közösség, felelősség, kiengesztelődés, egyetértés. Érezzük, hogy ezek nem csupán szép szavak, hanem egész életünket meghatározó, válaszokra felhívó valóságok. Isten nélkül hosszú távon nem lehetünk boldogok. Ahhoz, hogy élhető legyen a körülöttünk lévő világ, az emberi kapcsolataink, hogy tudjunk felelősséget érezni embertársaink iránt, és ebből cselekedetek fakadjanak, ehhez bizony az Úrra van szükségünk. Találjunk rá az imádságban az erőforrásra, a kinyújtott isteni kézre!
"Hát ti, kinek tartotok engem?" - kérdezi az Úr Jézus a tanítványaitól. A kérdés a mi életünkben is megkerülhetetlen. Az erre adott válasz fejezi ki a hitünket. "Nem magánügy a hitünk" - halljuk sokszor a misszióra, tanúságtételre irányuló kijelentést, ám a személyes megvallás az alapja mindennek. Ha csupán általánosságban kellene viszonyulnunk az Úrhoz, akkor e viszonyulás mértéke határozna meg mindent. Ilyenkor fordul elő, hogy egy szép történetnek gondoljuk az egész Krisztus-eseményt, amit vagy elhiszünk, vagy nem. A Péternek adott kulcsok kapcsán is feljöhet bennünk egy, a mennyország kapujában fel-alá járkáló szakállas ember képe, aki kedvére dönt az oda való bejutásról. Ha nincs személyes válaszunk az Úr Jézus kérdésére, fennáll a veszélye, hogy meseszerű elemekre alapozzuk vallásosságunkat. Jézus Krisztusra kell!
