Pünkösdvasárnap

A Szentlélek eljövetelét ünnepeljük Pünkösdkor, az Egyház születésnapját. A kiáradó Lélek a nyitott szíveket keresi. Változást akar bennünk. Azért jön, hogy jótékonyan felkavarjon bennünket. A világ végéig az Egyház éltető lelke marad. Kapcsolódjunk Hozzá mi is, hogy mindazokra az ajándékokra, amelyekkel meg akar lepni minket, rá tudjunk csodálkozni, és valóban a miénk legyen!

1. Pünkösdhétfőn délelőtt 10.00 órakor a Szent Imre templomban Dr. Pápai Lajos ny. megyéspüspök úr szolgáltatja ki a bérmálás szentségét a Kertvárosi, a Szent István, a Szent Margit és a mi plébániánkon készülő fiatalok számára. Imádkozzunk a fiatalokért!

2. Június hónapban a Jézus Szíve templomban hétköznaponként a reggeli szentmise előtt, szombatonként pedig az esti szentmise előtt negyedórával a Jézus Szíve litániát imádkozzuk, melyre szeretettel várjuk a Kedves Híveket!

3. Tisztelettel kérjük mindazokat, akik a Hencz Márton papszentelésére szervezett autóbuszra jelentkeztek, szíveskedjenek befizetni az 5.000 Ft-os részvételi díjat a sekrestyében, vagy az irodában.

4. Aki szeretne Hencz Márton újmisés ajándékához, egy kehelyhez és paténához hozzájárulni, a jövő vasárnapig várjuk adományát a megjelölt perselyekbe.

5. Továbbra is keresünk sekrestyési szolgálatra önkéntest a Szent Imre templomba hétköznapra. Jelentkezni és a részleteket egyeztetni István atyánál lehet.

További hírek

Évközi 24. vasárnap

Évközi 24. vasárnap

A megbocsátás emberi életünk, mindennapi küzdelmeink talán legnehezebbje. Péter apostol az evangéliumban megkérdezi Mesterét: hányszor kell megbocsátani, talán hétszer? Az Úr Jézus először a "hetvenszer hétszer" kifejezéssel jelzi, hogy mindannyiszor így kellene tennünk, majd egy példabeszéddel rávilágít, hogy Isten irgalmassága, az emberek felé irányuló megbocsátó szeretete felülmúlhatatlan. Ha ez valóban átjárja a lelkünket, akkor nem lehetetlennek tűnő vállalkozás lesz a megbocsátás útja, hanem erőt adhat a túlcsorduló könyörület!


Évközi 23. vasárnap

Évközi 23. vasárnap

A mai vasárnap evangéliumi szakaszát (Mt 18, 15-20) olvasva olyan fogalmak juthatnak eszünkbe, mint közösség, felelősség, kiengesztelődés, egyetértés. Érezzük, hogy ezek nem csupán szép szavak, hanem egész életünket meghatározó, válaszokra felhívó valóságok. Isten nélkül hosszú távon nem lehetünk boldogok. Ahhoz, hogy élhető legyen a körülöttünk lévő világ, az emberi kapcsolataink, hogy tudjunk felelősséget érezni embertársaink iránt, és ebből cselekedetek fakadjanak, ehhez bizony az Úrra van szükségünk. Találjunk rá az imádságban az erőforrásra, a kinyújtott isteni kézre!


Évközi 21. vasárnap

Évközi 21. vasárnap

"Hát ti, kinek tartotok engem?" - kérdezi az Úr Jézus a tanítványaitól. A kérdés a mi életünkben is megkerülhetetlen. Az erre adott válasz fejezi ki a hitünket. "Nem magánügy a hitünk" - halljuk sokszor a misszióra, tanúságtételre irányuló kijelentést, ám a személyes megvallás az alapja mindennek. Ha csupán általánosságban kellene viszonyulnunk az Úrhoz, akkor e viszonyulás mértéke határozna meg mindent. Ilyenkor fordul elő, hogy egy szép történetnek gondoljuk az egész Krisztus-eseményt, amit vagy elhiszünk, vagy nem. A Péternek adott kulcsok kapcsán is feljöhet bennünk egy, a mennyország kapujában fel-alá járkáló szakállas ember képe, aki kedvére dönt az oda való bejutásról. Ha nincs személyes válaszunk az Úr Jézus kérdésére, fennáll a veszélye, hogy meseszerű elemekre alapozzuk vallásosságunkat. Jézus Krisztusra kell!


© Soproni Szent Imre Római Katolikus Plébánia 2011-2020 Minden jog fenntartva.