Adventi zarándoklásunk ikonikus segítő alakja Keresztelő János. A Messiás előfutáraként radikális külsejű és beszédű emberrel találkozunk, aki a mai evangéliumban bűnbánatra szólít fel. Előfordulhat, hogy nem tetszik a stílusa - nem is azért jött, hogy a szimpátiájával nyerjen meg bárkit is Krisztusnak. Mondanivalójának üzenete azonban minden korban aktuális: meg kell térnünk. A bűnbánattartás pedig szintén nem stílus kérdése...
1. Szeretettel ajánljuk továbbra is a Kedves Híveknek a 2023-as naptárakat és a Szent Imre templom 25 éves jubileumi évkönyvét, a hátsó asztalnál találják őket.
2. A korábban megrendelt teás és sörös csomagok a sekrestyében és az irodában átvehetők.
3. Szerdán este 18.00 órakor adventi koncert lesz a Pro Kultúra Sopron a szervezésében a Szent Imre templomban. Vivaldi, Mozart és Beethoven műveiből ad elő a soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar. Jegyek az előadás előtt a helyszínen vásárolhatók.
4. Csütörtökön lesz a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának főünnepe, a Jézus Szíve templom búcsúnapja. Az ünnepi szentmisét reggel 6.00 órakor tartjuk.
5. A szombati zarándoklat miatt a 12 órás szentségimádást december 9-én (péntek) reggel 8.00 órától az esti szentmiséig tartjuk. Szentségőrzők jelentkezését várjuk.
6. A plébániai segítők zarándoklata december 10-én (szombat) lesz. A Szent Imre templom elől reggel 6.30-kor lesz az indulás, Bodajkon szentmise lesz gyónási lehetőséggel, majd a kiállítások megtekintését szerény ebéd követi a zarándokházban. Székesfehérváron a Székesegyház megtekintése után a püspökség udvarán Spányi Antal megyéspüspök vezetésével gyertyagyújtás, valamint szabad program lesz az adventi vásárban. Hazaérkezésünk várható időpontja 20.30 óra.
7. Az elmúlt hetekben többen kérdezték, hogy lesz-e a vasárnap esti szentmisék után teázás. Első gondolatom az volt, hogy a megemelkedett élelmiszerárak miatt egyáltalán nem tartunk, de januártól közösségépítő céllal újraindítjuk úgy, hogy a beszélgetésekhez csak teát kínálunk. A teafőzésre, mosogatásra és takarításra keresünk családokat, közösségeket, jelentkezni az irodában lehet. A teához szükséges alapanyagokat biztosítjuk, egy erre a célra összeállított dobozban lesz.
8. Most a szentmise után a hátsó asztalnál – kapcsolódva az „Egymillió csillag a szegényekért” akcióhoz – karitász csoportunk munkatársai gyertyákat kínálnak, az értük adott adományokkal plébániánk rászorulóit segíthetik. Nekik gyűjtünk tartós élelmiszereket is a jövő vasárnapig a Jézus Szíve templom sekrestyéjében és a Szent Imre templom aulájában. Hálásan köszönjük jótékonyságukat!
9. A Jézus Szíve templomban is lehetőség lesz ezentúl gluténmentes szentostyával áldozni, kérjük a lisztérzékenyeket, hogy az áldoztatás végén jöjjenek majd.
10. Adventi játszóházba várják a Szent Orsolya Iskola Deák téri dísztermébe a nagycsoportos gyermekeket december 7-én 16.00 órakor.
A megbocsátás emberi életünk, mindennapi küzdelmeink talán legnehezebbje. Péter apostol az evangéliumban megkérdezi Mesterét: hányszor kell megbocsátani, talán hétszer? Az Úr Jézus először a "hetvenszer hétszer" kifejezéssel jelzi, hogy mindannyiszor így kellene tennünk, majd egy példabeszéddel rávilágít, hogy Isten irgalmassága, az emberek felé irányuló megbocsátó szeretete felülmúlhatatlan. Ha ez valóban átjárja a lelkünket, akkor nem lehetetlennek tűnő vállalkozás lesz a megbocsátás útja, hanem erőt adhat a túlcsorduló könyörület!
A mai vasárnap evangéliumi szakaszát (Mt 18, 15-20) olvasva olyan fogalmak juthatnak eszünkbe, mint közösség, felelősség, kiengesztelődés, egyetértés. Érezzük, hogy ezek nem csupán szép szavak, hanem egész életünket meghatározó, válaszokra felhívó valóságok. Isten nélkül hosszú távon nem lehetünk boldogok. Ahhoz, hogy élhető legyen a körülöttünk lévő világ, az emberi kapcsolataink, hogy tudjunk felelősséget érezni embertársaink iránt, és ebből cselekedetek fakadjanak, ehhez bizony az Úrra van szükségünk. Találjunk rá az imádságban az erőforrásra, a kinyújtott isteni kézre!
"Hát ti, kinek tartotok engem?" - kérdezi az Úr Jézus a tanítványaitól. A kérdés a mi életünkben is megkerülhetetlen. Az erre adott válasz fejezi ki a hitünket. "Nem magánügy a hitünk" - halljuk sokszor a misszióra, tanúságtételre irányuló kijelentést, ám a személyes megvallás az alapja mindennek. Ha csupán általánosságban kellene viszonyulnunk az Úrhoz, akkor e viszonyulás mértéke határozna meg mindent. Ilyenkor fordul elő, hogy egy szép történetnek gondoljuk az egész Krisztus-eseményt, amit vagy elhiszünk, vagy nem. A Péternek adott kulcsok kapcsán is feljöhet bennünk egy, a mennyország kapujában fel-alá járkáló szakállas ember képe, aki kedvére dönt az oda való bejutásról. Ha nincs személyes válaszunk az Úr Jézus kérdésére, fennáll a veszélye, hogy meseszerű elemekre alapozzuk vallásosságunkat. Jézus Krisztusra kell!
