Az Úr Jézus a mai evangéliumban új parancsot ad: "Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást." Az újdonság ebben minden bizonnyal az, hogy ne a magunk módján akarjunk szeretni, hanem ahogy Ő példaként megmutatta. Az utolsó vacsorát követő pillanatokban, közvetlenül a szenvedése előtt buzdít bennünket így. Azt lenne jó belátnunk, elhinnünk, hogy a Mesternek igaza van!
1. Hálásan köszönjük a Kedves Testvéreknek, hogy a múlt vasárnapi gyűjtés alkalmával 293.210 Ft-tal járultak hozzá a papneveléshez.
2. A plébániánk területén élő rászorulóknak a havi csomagot május 19-én (csütörtök) osztjuk 16.00-18.00 óra között. Köszönjük a támogatók felajánlásait!
3. Még néhány hely van a nyári napközis hittantáborunkba, plébániánk honlapján keresztül az elektronikus űrlapot kitöltve lehet még jelentkezni.
4. Még a héten várjuk az idei pap- és diakónusszentelésre a plébániai különbusszal utazni szándékozók jelentkezését a sekrestyében, vagy az irodában.
5. Kertrendező koordinátort keresünk a Szent Imre templom kerti munkáinak szervezésére, aki a többi önkéntesünkkel együttműködve jó gazdája lenne a templom és a plébánia körüli zöldterületeknek. A legfőbb feladat a rendszeres fűnyírás lenne, melyhez a klasszikus gépeken túl fűnyírótraktor is rendelkezésre áll.
6. A Villa sori Nepomuki Szent János kápolna búcsúját május 16-án (hétfő) 18.00 órakor tartják, melyre szeretettel várják a Kedves Híveket.
7. Boldog Apor Vilmos vértanú püspök liturgikus ünnepére várják a Kedves Híveket, május 23-án (hétfő) délelőtt 11.00 órakor püspöki szentmise lesz az egyházmegye papságával a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.
A mai evangéliumi részletben az Úr Jézus jó pásztorként mutatkozik be. Olyan Isten ő, aki vigyáz ránk, ismer minket, vezetni akar. Amikor mindezt halljuk, észrevesszük, hogy nem mindig halljuk a hangját. Sokan bégetnek a nyájban, olyanok is, akik nem ezeket a jókat akarják; hamar megbélyegezzük egymást, fekete bárányt találunk. Magunkkal vagyunk elfoglalva, és nem Istennel. A mai ünnepen a mi Jó Pásztorunk halk, szelíd szavával mégiscsak meghív bennünket, mégpedig arra, hogy vele legyünk. Egészen a menny kapujáig akar vezetni a szavával!
Lukács evangéliuma segítségével ismét az Úr Jézus feltámadását követő egyik jelenésnek lehetünk tanúi, mely egészen szemléletes. Érzékek és érzések, melyek mind a megtapasztalást akarják aláhúzni. Az apostolokéhoz hasonlóan velünk is olykor megesik, hogy felüti a fejét a félelem, az ijedtség, amikor Isten be akar lépni az életünkbe. Mi nem így, vagy úgy képzeltük. Számunkra más helyzet komfortosabb lett volna. Amikor lemondunk a saját elképzeléseinkről, amikor tudunk elengedni dolgokat, akkor adunk teret a Feltámadottnak. Teljesen biztos, hogy ekkor szűnik a félelem, az ijedtség és a kétely, helyébe pedig a hit talaján az öröm, a béke és a ráhagyatkozás biztonsága költözik!
Tamás apostol kerül a figyelmünk középpontjába az evangéliumi szakasz hallatán. Ő "hiszi, ha látja" az Úr Jézus feltámadását. Tamáskodik. Sokszor tesszük ezt mi is, amikor Isten életünkben való jelenlétét, irgalmas szeretetét firtatjuk. Jó módszer lehet, ha figyelmünk középpontjába inkább a Feltámadottat helyezzük. Ha Rá tekintünk, biztosak lehetünk abban, hogy jó irányba is haladunk. "Én Uram, én Istenem!" Tamás apostol hitvallása - látva az Üdvözítőt - mélyebbnek tűnik, mint a többieké.
