Urunk megkeresztelkedése

A karácsonyi ünnepkört lezáró vasárnap átvezet bennünket Jézus nyilvános működésének kezdetéhez. Egészen addig, amíg Jézus Keresztelő János elé nem lép, a nép között találjuk elvegyülve. A Szentírás szerint a Szentlélek leszállt rá, mégpedig látható alakban, mint egy galamb. Bizonyára mindannyian kívácsiak vagyunk, vajon egészen pontosan hogy is történt, hiszen érezzük, hogy az emberi szavak általi kifejezés, képalkotási képesség bizony kevés mindehhez. Nekünk azonban nem ihlet kell egy művészeti alkotáshoz, hanem a bizonyosságra van szükségünk, hogy igen, hallgathatunk a Mesterre!

1. Urunk megkeresztelkedésének ünnepével lezárul a karácsonyi időszak, egészen hamvazószerdáig évközi idő lesz.

2. A bérmálási felkészítők időpontjairól a héten tájékoztatjuk az érintetteket, miután a plébániai egyeztetés megtörtént.

3. Tisztelettel kérjük, hogy akik az idei évre újságokat rendeltek plébániánkon keresztül, az éves előfizetési díjakat szíveskedjenek január folyamán az irodában befizetni.

4. Tisztelettel kérjük, hogy akik az idei évben szeretnének házasságot kötni a Szent Imre templomban, mielőbb jelentkezzenek a plébánia irodájában.

5. Január harmadik hetében tartjuk az Ökumenikus Imahetet a keresztények egységéért. A Szent Imre templomban január 17-én (hétfő) 17.00 órakor kezdődik majd a közös imádság, melyen dr. Vladár Gábor rektor, református lelkipásztor fog igét hirdetni.

További hírek

Húsvét 4. vasárnapja

Húsvét 4. vasárnapja

A mai evangéliumi részletben az Úr Jézus jó pásztorként mutatkozik be. Olyan Isten ő, aki vigyáz ránk, ismer minket, vezetni akar. Amikor mindezt halljuk, észrevesszük, hogy nem mindig halljuk a hangját. Sokan bégetnek a nyájban, olyanok is, akik nem ezeket a jókat akarják; hamar megbélyegezzük egymást, fekete bárányt találunk. Magunkkal vagyunk elfoglalva, és nem Istennel. A mai ünnepen a mi Jó Pásztorunk halk, szelíd szavával mégiscsak meghív bennünket, mégpedig arra, hogy vele legyünk. Egészen a menny kapujáig akar vezetni a szavával!


Húsvét 3. vasárnapja

Húsvét 3. vasárnapja

Lukács evangéliuma segítségével ismét az Úr Jézus feltámadását követő egyik jelenésnek lehetünk tanúi, mely egészen szemléletes. Érzékek és érzések, melyek mind a megtapasztalást akarják aláhúzni. Az apostolokéhoz hasonlóan velünk is olykor megesik, hogy felüti a fejét a félelem, az ijedtség, amikor Isten be akar lépni az életünkbe. Mi nem így, vagy úgy képzeltük. Számunkra más helyzet komfortosabb lett volna. Amikor lemondunk a saját elképzeléseinkről, amikor tudunk elengedni dolgokat, akkor adunk teret a Feltámadottnak. Teljesen biztos, hogy ekkor szűnik a félelem, az ijedtség és a kétely, helyébe pedig a hit talaján az öröm, a béke és a ráhagyatkozás biztonsága költözik!


Húsvét 2. vasárnapja

Húsvét 2. vasárnapja

Tamás apostol kerül a figyelmünk középpontjába az evangéliumi szakasz hallatán. Ő "hiszi, ha látja" az Úr Jézus feltámadását. Tamáskodik. Sokszor tesszük ezt mi is, amikor Isten életünkben való jelenlétét, irgalmas szeretetét firtatjuk. Jó módszer lehet, ha figyelmünk középpontjába inkább a Feltámadottat helyezzük. Ha Rá tekintünk, biztosak lehetünk abban, hogy jó irányba is haladunk. "Én Uram, én Istenem!" Tamás apostol hitvallása - látva az Üdvözítőt - mélyebbnek tűnik, mint a többieké.


© Soproni Szent Imre Római Katolikus Plébánia 2011-2020 Minden jog fenntartva.