Szűz Mária meglátogatja idős rokonát, Erzsébetet, aki Keresztelő Jánossal a szíve alatt megéli a találkozás örömét. Felujjong a magzat is, örül a Szűzanya is. Ebből az evangéliumi szakaszból kitűnik, hogy az Istennel való találkozás mindig öröm. Néha úgy érezzük, nem akarunk az Úrral találkozni. Ne aggódjunk, hiszen az Ő szelíd hívása, várakozása egészen addig megmarad, amíg mi lelki rendet, szívbéli tisztaságot nem teremtünk. Ekkor rádöbbenhetünk, hogy mi magunk voltunk gátjai az örömteli találkozásnak!
1. Hálás szeretettel köszönjük a mintegy 340 kg tartós élelmiszert, az „Egymillió csillag a szegényekért” akció keretében a gyertyákért adott 232870 Ft adományt. Egyúttal köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik az idei egyházi hozzájárulásukkal fenntartói lettek templomainknak, illetve a plébániának.
2. A Jézus Szíve templomban csütörtökig tartunk hajnali szentmiséket reggel 6 órakor, melyek után lehetőség lesz a karácsonyi szentgyónás elvégzésére a sekrestye melletti szobában.
3. Tisztelettel kérjük plébániánk segítőit, hogy a nekik szánt karácsonyi csomagot szíveskedjenek a sekrestyében átvenni.
4. Az elmúlt hetekben megrendelt könyvek átvehetők a sekrestyében.
5. A járványhelyzet miatt az idei évben sem tartunk karácsonyi pásztorjátékot, hiszen rendkívüli zsúfoltság szokott lenni. Bízunk benne, hogy a jövőben már nem kell ilyen nehéz szívvel meghozott döntéseket hozni.
6. Szenteste napján este 22.00 órakor a Jézus Szíve templomban, éjfélkor pedig a Szent Imre templomban tartunk ünnepi szentmisét. Karácsony napján vasárnapi miserendet tartunk.
7. A jövő vasárnap lesz a Szent Család ünnepe, a szentmisék végén külön áldásban részesítjük a családokat. Természetesen a családos szentmisét is megtartjuk ezen a napon.
A mai evangéliumi részletben az Úr Jézus jó pásztorként mutatkozik be. Olyan Isten ő, aki vigyáz ránk, ismer minket, vezetni akar. Amikor mindezt halljuk, észrevesszük, hogy nem mindig halljuk a hangját. Sokan bégetnek a nyájban, olyanok is, akik nem ezeket a jókat akarják; hamar megbélyegezzük egymást, fekete bárányt találunk. Magunkkal vagyunk elfoglalva, és nem Istennel. A mai ünnepen a mi Jó Pásztorunk halk, szelíd szavával mégiscsak meghív bennünket, mégpedig arra, hogy vele legyünk. Egészen a menny kapujáig akar vezetni a szavával!
Lukács evangéliuma segítségével ismét az Úr Jézus feltámadását követő egyik jelenésnek lehetünk tanúi, mely egészen szemléletes. Érzékek és érzések, melyek mind a megtapasztalást akarják aláhúzni. Az apostolokéhoz hasonlóan velünk is olykor megesik, hogy felüti a fejét a félelem, az ijedtség, amikor Isten be akar lépni az életünkbe. Mi nem így, vagy úgy képzeltük. Számunkra más helyzet komfortosabb lett volna. Amikor lemondunk a saját elképzeléseinkről, amikor tudunk elengedni dolgokat, akkor adunk teret a Feltámadottnak. Teljesen biztos, hogy ekkor szűnik a félelem, az ijedtség és a kétely, helyébe pedig a hit talaján az öröm, a béke és a ráhagyatkozás biztonsága költözik!
Tamás apostol kerül a figyelmünk középpontjába az evangéliumi szakasz hallatán. Ő "hiszi, ha látja" az Úr Jézus feltámadását. Tamáskodik. Sokszor tesszük ezt mi is, amikor Isten életünkben való jelenlétét, irgalmas szeretetét firtatjuk. Jó módszer lehet, ha figyelmünk középpontjába inkább a Feltámadottat helyezzük. Ha Rá tekintünk, biztosak lehetünk abban, hogy jó irányba is haladunk. "Én Uram, én Istenem!" Tamás apostol hitvallása - látva az Üdvözítőt - mélyebbnek tűnik, mint a többieké.
