A mai evangéliumban az Úr Jézus barátainak nevez minket, tudtunkra adja, hogy Ő választott minket, és parancsba adja a szeretetet. Milyen jó, hogy ez Tőle indult, és a mi barátságunk, ragaszkodásunk, szeretetünk nem más, mint válasz ezekre az isteni szavakra! A megelőző szeretet egyúttal a példaadást is jelenti. Nekünk e minta alapján kell ebben fejlődnünk.
1. Májusban, a Szűzanya hónapjában a szentmisék előtt májusi litániát imádkozunk templomainkban. A Szent Imre templomban kedden 17.40-től a Szent Imre Karizmatikus Közösségért, csütörtökön a Rózsafüzér Társulatért, és a Fatimai imacsoportért, pénteken az elsőáldozókért és hitoktatóikért, vasárnap a Töviskorona Zenekarért és a vasárnap esti gitáros csapatért, a Jézus Szíve templomban szerdán és pénteken reggel 6.45-től saját szándékainkra, szombaton 17.40-től a Rózsafüzér Társulatért imádkozunk a litániákon.
2. A jövő vasárnap a családos szentmise elmarad, mert 11.00 órakor tartjuk az elsőáldozási szentmisét, melyre az elsőáldozókon kívül szüleiket és testvéreiket várjuk, remélve, hogy így minden járványügyi előírást meg tudunk tartani. A nagyszülők, rokonok és egyéb érdeklődők számára a szentmisét élőben közvetítjük, melynek linkjét plébániánk honlapján fogjuk közzétenni. A Kedves Híveket arra buzdítjuk, hogy imádkozzanak az elsőáldozókért és családjaikért!
3. Pénteken az elsőáldozási főpróba és szentgyónás miatt a rózsafüzér elmarad.
4. A Jézus Szíve templom üvegablakainak restaurálására az árajánlatok bekérése folyamatban van, ezt követi majd a kivitelező kiválasztása, a szerződés aláírása után pedig reméljük, hogy a munka is hamarosan elkezdődik. Az üvegablakok felújításával együtt szeretnénk megvalósítani a templom fő- és oldalbejárati ajtajainak rendbetételét is, valamint nemrégiben szembesültünk azzal, hogy a templom és az iskola udvarát elválasztó elemes betonkerítést a kidőlés veszélye fenyegeti. Ennek cseréjét főként a gyermekek miatt haladéktalanul meg kell oldanunk. Az év során többen is szokták jelezni, hogy szívesen hozzájárulnának az egyes fejlesztések, felújítások költségeihez. A most felmerült pótmunkák kivitelezésére kimondottan gyűjtési akciót nem hirdetünk, hiszen folyamatosan tapasztaljuk sokak anyagi és egyéb áldozathozatalát. Ám, aki úgy gondolja, hogy szívesen hozzájárulna ezen halaszthatatlan munkák költségeihez, adományát szívesen fogadjuk akár a szentmisék végén a perselyezéskor, akár az irodában, vagy bankszámlaszámunkra utalva. Hálásan köszönjük mindnyájuknak, hogy plébániánk közösségének erejét, felelősségtudatát mind a persely- és egyéb adományokkal, mind az egyházi hozzájárulással kifejezésre juttatják!
Az Úr Jézus az Isten országát egy földbe vetett maghoz hasonlítja, amely megérik az aratásra. Életünk, és tulajdonképpen a bennünket körülvevő világ is hasonló ívet rajzol. Mindnyájunk életében ez egy folyamat, melyre Isten meghívott minket. A végső célunk: végigjárva utunkat az Isten országába jutni, elnyerni azt a jutalmat, amelyet Isten ad nekünk. Az "érési" folyamat persze nem egyszerű, engedjük, hogy életünket öntözze az Úr a kegyelmével, neveljen a tanításával, éltessen szentségeivel!
Ha igazán ismerjük azt, akit meg szeretnénk ajándékozni, valamilyen személyre szabott ajándékkal igyekszünk kedveskedni neki. Megpróbáljuk átgondolni, minek örülne igazán. Úrnapján azt ünnepeljük, hogy az Úr Jézus ismer bennünket, átgondolta, hogy mivel tudna nekünk örömet szerezni. Gondolt arra, hogy ne legyünk egyedül, sose érezzük, hogy erőtlenek vagyunk. Így hát nem mást, mint ÖNMAGÁT adta az Oltáriszentségben. Asztalhoz hív ünnepi lakomára, amelyet csak el kell fogadnunk. Azt üzeni: Gyertek!
A feltámadás ötvenedik napján - ahogyan azt az Úr Jézus megígérte a mennybemenetele előtt - kiáradt a Szentlélek az apostolokra. Erő, bátorság töltötte el őket, aminek az lett a következménye, hogy a feltámadás öröme már nem csak egy belső kör egyéni érzése maradt, hanem elindult a misszió: elkezdték hirdetni szerte a világon, hogy Jézus a mi Királyunk, aki feltámadásával megnyitotta a mennyország kapuját. A Szentlélek bennünket is képessé tehet arra, hogy a környezetünkben legyen bátorságunk megvallani, hogy Krisztushoz tartozunk. Nem csupán akkor, amikor kérdeznek.
