Hirdetmények

Évközi 24. vasárnap

Évközi 24. vasárnap

A megbocsátás emberi életünk, mindennapi küzdelmeink talán legnehezebbje. Péter apostol az evangéliumban megkérdezi Mesterét: hányszor kell megbocsátani, talán hétszer? Az Úr Jézus először a "hetvenszer hétszer" kifejezéssel jelzi, hogy mindannyiszor így kellene tennünk, majd egy példabeszéddel rávilágít, hogy Isten irgalmassága, az emberek felé irányuló megbocsátó szeretete felülmúlhatatlan. Ha ez valóban átjárja a lelkünket, akkor nem lehetetlennek tűnő vállalkozás lesz a megbocsátás útja, hanem erőt adhat a túlcsorduló könyörület!


Évközi 23. vasárnap

Évközi 23. vasárnap

A mai vasárnap evangéliumi szakaszát (Mt 18, 15-20) olvasva olyan fogalmak juthatnak eszünkbe, mint közösség, felelősség, kiengesztelődés, egyetértés. Érezzük, hogy ezek nem csupán szép szavak, hanem egész életünket meghatározó, válaszokra felhívó valóságok. Isten nélkül hosszú távon nem lehetünk boldogok. Ahhoz, hogy élhető legyen a körülöttünk lévő világ, az emberi kapcsolataink, hogy tudjunk felelősséget érezni embertársaink iránt, és ebből cselekedetek fakadjanak, ehhez bizony az Úrra van szükségünk. Találjunk rá az imádságban az erőforrásra, a kinyújtott isteni kézre!


Évközi 21. vasárnap

Évközi 21. vasárnap

"Hát ti, kinek tartotok engem?" - kérdezi az Úr Jézus a tanítványaitól. A kérdés a mi életünkben is megkerülhetetlen. Az erre adott válasz fejezi ki a hitünket. "Nem magánügy a hitünk" - halljuk sokszor a misszióra, tanúságtételre irányuló kijelentést, ám a személyes megvallás az alapja mindennek. Ha csupán általánosságban kellene viszonyulnunk az Úrhoz, akkor e viszonyulás mértéke határozna meg mindent. Ilyenkor fordul elő, hogy egy szép történetnek gondoljuk az egész Krisztus-eseményt, amit vagy elhiszünk, vagy nem. A Péternek adott kulcsok kapcsán is feljöhet bennünk egy, a mennyország kapujában fel-alá járkáló szakállas ember képe, aki kedvére dönt az oda való bejutásról. Ha nincs személyes válaszunk az Úr Jézus kérdésére, fennáll a veszélye, hogy meseszerű elemekre alapozzuk vallásosságunkat. Jézus Krisztusra kell!


Szent István király ünnepe

Szent István király ünnepe

Államalapító királyunk, Szent István ünnepén több gondolat is megfordulhat bennünk: magyarságunk gyökerei, népünk sorsa, Szent István király lelki és szellemi öröksége, intelmei fiához, Imre herceghez... A mai embert sok esetben az érdekli a leginkább, hogy mi lesz vele. Hogyan tudom megállni a helyem a világban? Mit jelent tisztességes embernek lenni, hogy kell csinálni? szent Istvántól nem elsősorban módszert kell tanulnunk, mert az ezeréves. Álljon előttünk a bátor, határozott, a krisztusi hitet szíve mélyéig megélni akaró államférfi, férj és családapa képe!


Évközi 18. vasárnap

Évközi 18. vasárnap

A kenyérszaporítás csaodájának elbeszélése mindig megmozgatja az Olvasót. Az Úr Jézus közösségben gondolkodik: tanítja hallgatóit az Isten országáról, de a lelki táplálékon túl ezúttal testileg is ellátja a nagyszámú tömeget. Hívjuk ezt az Eucharisztia előképének is. A Mester küldetése a közösség körül forog. Communio, Krisztus titokzatos Teste, természetfeletti közösség. Egyházunk ezt a közösséget szeretné jelenvalóvá tenni a világban, annak valóságát, hogy mi Krisztusban élünk.


Évközi 12. vasárnap

Évközi 12. vasárnap

Az evangéliumban az Úr Jézus bátorít bennünket, háromszor is elhangzik: ne féljetek! Hitvallásra buzdít, ha megvalljuk Őt, Ő is megvall minket a Mennyei Atya előtt. Így válunk tanúságtevőkké, akik közösséget alkotva építik Isten Országát!


Évközi 11. vasárnap

Évközi 11. vasárnap

A papszentelések, papi jubileumok hónapjában olvassuk a mai evangéliumot, melyben az Úr Jézus buzdít bennünket: "Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába!" Az Istennek szentelt élet mellett mindnyájan felfedezhetjük magunkban azt a tevékeny szeretetet, amelyre maga a Mester hívott meg minket. Aratnivaló van: ez szolgálatot jelent!


Krisztus Szent Teste és Vére főünnepe

Krisztus Szent Teste és Vére főünnepe

Úrnapján a katolikus embernek megdobban a szíve: ünnepli Krisztust, a Mestert, aki saját testét és vérét nyújtja nekünk. Kapaszkodót ad földi életünk mindennapjaihoz, hogy eljuthassunk az örök hazába. A mennyország vágya kell, hogy szüntelenül továbblendítsen bennünket!


Szentháromság vasárnapja

Szentháromság vasárnapja

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek ünnepén ünnepeljük a háromságos egy Istent, a szeretetet, amelyből részt kaptunk, az embert, aki képmás, a családot, mely ennek a szeretetközösségnek a képe itt a földön. Ünnepeljük az igazságot, gyönyörködjünk a szépben. Mindezért pedig fakadjon hála a szívünkben, hogy Isten beavatott bennünket ezekbe a titkokba! Nem vagyunk elveszettek: az Atyaisten végtelen szeretete folyományaként testvért, Fiút kaptunk Jézus Krisztusban, a harmadik isteni személy, a Szentlélek pedig vezet bennünket. Persze, ha hagyjuk!


Pünkösdvasárnap

Pünkösdvasárnap

A Szentlélek eljövetelét ünnepeljük Pünkösdkor, az Egyház születésnapját. A kiáradó Lélek a nyitott szíveket keresi. Változást akar bennünk. Azért jön, hogy jótékonyan felkavarjon bennünket. A világ végéig az Egyház éltető lelke marad. Kapcsolódjunk Hozzá mi is, hogy mindazokra az ajándékokra, amelyekkel meg akar lepni minket, rá tudjunk csodálkozni, és valóban a miénk legyen!


© Soproni Szent Imre Római Katolikus Plébánia 2011-2020 Minden jog fenntartva.