Szűz Mária, Isten Anyja főünnepe - Újév
Bízd
Újra
Életedet
Krisztusra!
Urunk születése - Karácsony
Megtestesült az Isten Fia. Egy kijelentő mondat nyelvtanilag, de látnunk kell: ez megváltoztatta az emberiség életét. Nem ideig-óráig, hanem örökre. Nem lecserélhető módon, hanem mindig aktuálisan. A mi emberi szeretetünk forrása, a belső lelki békénk alapja felfedezhető karácsony titkában. A születéskor egyszerűek a körülmények, sok a fáradság. Ez is külsőség és velejáró. A szerény körülményeket ma felváltja a girland, a fáradságot meg szeretnénk megspórolni. Díszítünk, kivilágítunk, de a futárral hozatunk nagyon sok mindent, sőt, a fenyőfaárussal faragtatjuk be a talpba a karácsonyfát... Figyeljük az ünnepen Szűz Máriát és Szent Józsefet: mit tesznek ők? Mindent, amit Isten rájuk bízott! Vállaljuk ezt mi is, és megtapasztaljuk az örömet, a szabadságot és az igazi szeretetet!
Advent 4. vasárnapja
Advent 4. vasárnapjának evangéliuma elénk tárja Szent József alakját, aki az angyali üdvözlet után vívódik: nem igazán tud mit kezdeni azzal a ténnyel, hogy a jegyese, Mária áldott állapotban van. Nem csak a Szűzanyához érkezik angyal, Józsefnek is megjelenik a megnyugtató hírt hozó isteni küldött. Az Isten terveire való ráhagyatkozás nagy példái Mária és József, akiktől jó lenne tanulni. Nem voltak ők különleges emberek. Nyitottak voltak, akik elfogadták Isten nekik készített útját: az emberiség megváltójának otthont, családot adtak.
Advent 3. vasárnapja
Keresztelő János visszaigazolást kért az Úr Jézustól, hogy ő-e a Messiás. A Mester a tettei felsorolásával válaszolt előfutára tanítványainak, melyről a Keresztelő számára világossá válhatott, hogy igen. A mi életünkben is nagy szerepe van a visszaigazolásokak: egy termék megrendelésekor, egy meghívás elfogadása kapcsán. nagy vágya a hívő embernek, hogy Isten is jelezzen vissza: jól csinálom-e, milyen irányba tart az életem... Az örvendezés vasárnapja gondolkodtasson el: vajon észreveszem-e az Úr üzeneteit? Örömmel várom-e Őt?
Advent 2. vasárnpja
Adventi zarándoklásunk ikonikus segítő alakja Keresztelő János. A Messiás előfutáraként radikális külsejű és beszédű emberrel találkozunk, aki a mai evangéliumban bűnbánatra szólít fel. Előfordulhat, hogy nem tetszik a stílusa - nem is azért jött, hogy a szimpátiájával nyerjen meg bárkit is Krisztusnak. Mondanivalójának üzenete azonban minden korban aktuális: meg kell térnünk. A bűnbánattartás pedig szintén nem stílus kérdése...
Advent 1. vasárnapja
Közösség vagyunk, Krisztus közössége. Ma inkább azt mondom, a Krisztusra várakozók közössége. Mert életünk lényege a várakozás, a Krisztussal való közösségre, vagyis a Mennyországra való várakozás. Nem szeretnénk egyedül várni, ezért várakozásban való társakat keresünk. Mert együtt könnyebb, mint egyedül.
A választott nép várta a Messiást. Azt várta, hogy Isten avatkozzon be az életükbe, hogy végre boldogabbak legyenek. Az első gyertya azt jelzi, valami elkezdődött. Az Isteni közösség elindult az emberiség megváltására. De jelzi a mi kezdésünket is, hogy most ismét elindulunk a Fény felé, Jézus felé, hogy Őnála találkozzunk. Ő mifelénk, mi Őfelé vándorolunk, s ahogy közelebb érünk Őhozzá, mi is egyre többen leszünk. Sokfélék vagyunk és sokfelől jövünk, de egyet igazán közösen akarunk: Ó jöjj, ó jöjj Üdvözítő!
Krisztus, a világmindenség Királya vasárnapja
Az Úr Jézus királysága úgy látszik, minden földi királyhoz köthető tulajdonság ellentettjével bír. A mai evangéliumban, mely a keresztrefeszítésről szól, nem éppen a hatalmat és erőt sugárzó, védelmet nyújtó palotával és hadsereggel bíró, pompában élő uralkodó képe tárul elénk. Kiszolgáltatva, véresen, szinte teljesen elhagyottan látjuk Krisztust, aki bűnözőkkel diskurál. Dicsőség helyett gúny tárgya lesz, megvetett. Földi szemmel nézve egy csúfos kudarc, egy vesztes. Váltsunk nézőpontot: Ő örök országot, örök életet ad nekünk, és nem kell félni, hogy addig tart a jólét, amíg nem igáz le minket valaki. Az egészben az a legszebb, hogy mindezt nem "királykodva", hanem megváltó szeretetével adja nekünk!
Évközi 31. vasárnap
Zakeus a mai evangélium központi figurája, aki találkozni szeretett volna Jézussal. A vámszedők főnökeként nagy zsivány hírében állt. Szüksége volt Jézusra, hogy a megtérés útjára lépjen. A döbbenetes azonban az, hogy az Úr Jézus még inkább keresi őt: azt a bűnöst, aki a vele való kapcsolat által átértékeli az életét, tetteit. A mai ember is keres: szeretne kapaszkodni, igazi biztonságot találni. A kérdés az, hogy képesek vagyunk-e annyi áldozatot meghozni, hogy látni szeretnénk a Mestert...
Évközi 30. vasárnap
A farizeus és a vámos példabeszédét hallva egyértelművé válik számunkra az üzenet: az elbizakodottság helyett a magunkba tekintő önvizsgálat az, ami segít abban, hogy Isten, embertársaink és a magunk viszonyát sikerüljön újrakalibrálni, hiszen ezekre a kapcsolatokra szükségünk van. Szeretnénk jól csinálni: kedvesek lenni Isten előtt, jól bánni a környezetünkkel, békében lenni magunkkal. A farizeus és a vámos is kereste a kapcsolatot az Úrral, de a vámos ment haza megigazultan. Ő irgalomért sóhajtott fel, és megvallotta, hogy nem tökéletes.
Évközi 27. vasárnap
Az apostolok kérik az Urat a mai evangéliumban: "növeld bennünk a hitet!", mely Isten és ember kapcsolatának emberi oldalát mutatja. Az isteni törődés pedig ott tud elkezdődni, ha a sokszor mustármagnyi hitünket az Ő kezébe ajánljuk: Ő legyen vezérünk az igaz élet útján, segítse hívő cselekedeteinket, áldjon meg bennünket.