A mai vasárnapon Márk evangéliumából tömören halljuk Jézus tanításának fő irányvonalát: "Betelt az idő, közel van az Isten országa. Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban." Ezek után arról olvashatunk, hogy a Mester tanítványokat toboroz. A leírásból két testvérpár meghívása, és a követés radikalitása derül ki. Mindenüket otthagyják, így realizálódik életük igazi irányvonala. Ha felismerjük az életünkben az Úr akaratát, jószerével egyértelmű lesz, hogy a nyomába szegődés mit jelent számunkra. Nagy kaland ez, de életre, örök életre szól!
1. A Jézus Szíve templomban a szerdai és pénteki reggeli szentmisékre miseszándékok írathatók az irodában a szabad helyek függvényében. A Szent Imre templomban november és december hónapban vannak még szabad helyek a hétköznap esti szentmisékre.
2. A jövő vasárnap a Brenner János Hittudományi Főiskola “Utca” című jubileumi kiadványát kínálja a Kedves Testvéreknek az újság főszerkesztője, Hencz Márton papnövendékünk. Az érte adott adományokkal a Hallgatói Önkormányzatot támogathatják.
"Ki nekem Jézus Krisztus?" Komoly kérdés, amely nem csupán a hívőket foglalkoztatja, még ha elsőre úgy is tűnik. Gyurkovics Tibor írja a Próba c. versében, hogy Jézusra mindenkinek választ kell adnia. A mai evangélium elénk tár válaszokat, amelyek kétezer évvel ezelőtt, az Úr Jézus korában fogalmazódtak meg. Valóban Őt tartom Messiásnak, Megváltónak? Nem magam akarom megváltani a saját életemet, világomat? Jézus, a Mester nem közömbös számunkra. Ki vagy Te, Uram?
A mai evangéliumban is az Úr Jézus egyik csodájának elbeszélését olvassuk. A legtöbb csoda gyógyítás volt. Mind testileg, mind lelkileg szükségünk van gyógyulásra, mert életünk során sok sebet kapunk. Van, amikor a testi gyógyulás vágya egészen erős bennünk, szeretnénk fittek, mozgékonyak, életerősek lenni. A lélek betegségével, pontosabban annak gyógyításával mintha kevésbé törődnénk. Nyugalom, biztonság, belső béke, elfogadás, szeretet... Mennyire vágyunk ezekre is. A Mester megadhatja!
Mindennapi életünk része a higiénia. Ezt a valamilyen szinten minden embert érintő kérdést veszik elő a farizeusok, amikor Jézus tanítványainál felfedezik, hogy a zsidó rituális tisztálkodási rítusok elmaradnak. Megdöbbentő, hogy ezek az eredetileg mély tartalmú gesztusok pusztán higiénikus témává válnak számukra. A nehézség ebben nyilván az, hogy fontos és szükséges a kézmosás, a tisztálkodás mindnyájunk számára, de vajon eljutunk-e mélyebbre ezen a téren, a lelkünk megtisztításáig?
© Soproni Szent Imre Római Katolikus Plébánia 2011-2020 Minden jog fenntartva.