Hencz Márton atya újmiséje a Szent Imre templomban
Újmise a Szent Imre templomban
Június 17-én, a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban Veres András megyéspüspök pappá szentelte két társával együtt Hencz Márton diakónust. Márton atya – avagy mindnyájunk Marcija - június 24-én mutatta be első szentmiséjét a soproni Szent Imre-templomban.
Zúgó harangszó kíséretében kapta meg a szülői áldást plébániánk újmisése.
Az ünnepélyes bevonulás alatt egy szívvel-lélekkel énekelt és imádkozott a templom nagy számú közössége. A liturgia fényét emelte kántoraink szolgálata, Árendás György orgonajátéka és Krasznainé Szakál Andrea vezényletével az ifjúsági kórus. Az ünnepet megtisztelte jelenlétével Sopron város papsága, Turner Lajos templomépítő atya, Németh Gábor, az MKPK titkárságának irodaigazgatója, Rákos József diakónus, a meghívott paptestvérek, a Megváltós Nővérek, a Szervita Rend és a Szociális Testvérek Társasága tagjai.
Németh István plébános a szentmise kezdete előtt szívélyesen üdvözölte a megjelenteket és kifejezte örömét, hogy a plébánia közössége újmisét ünnepelhet.
Kálmán Imre püspöki irodaigazgató volt az ünnepi szentmise szónoka. Szentbeszédét az újmisés jelmondatának („Isten országa közöttetek van” – Lk 17,21) rövid magyarázatával kezdte, melyet a felolvasott evangéliumi szakasszal támasztott alá. Az Isten országa és uralma a hálában nyilvánul meg, és a szentírási tíz leprás meggyógyításának története ennek a bemutatása. Isten országa nem meghatározható területileg vagy földrajzilag, beteljesedett állapota a mennyország, de már most mindnyájunk lelkében is jelen van. Az egykori plébános szentbeszédében bátorított, hogy merjünk kilépni templomaink kapuján, és hirdessük mindenkinek ezt az örömhírt.
Márton atya családjának példáján keresztül Imre atya rávilágított, hogy a különféle életformák –a papi vagy szerzetesi hivatás, a családos hivatás – Isten szemében egyformán fontosak és értékesek. Elengedhetetlen azonban, hogy a szülők elültessék a hit magvait gyermekeik szívében, meghagyva szabadságukat, hogy azt a hivatást válasszák, amelyre az Isten szólítja őket. Marci nemcsak meghallotta ezt a hívó szót, de hűséggel ki is tartott mellette. Imre atya külön méltatta az újmisés kitartó jellemét, mely nemcsak az oltárszolgálatban, imádságban, vallásos lelkületében mutatkozott meg, hanem a kerékpározás érdek nélküli szeretetében és az általa kijelölt célok kitűzésében és teljesítésében. Kiemelte, hogy számára alapvető létforma a hálaadás, s nekünk is - hozzá hasonlóan - nap mint nap köszönetet kell mondanunk Istennek egészségünkért, egész életünkért és egymásért. A homília személyes hangvétele igazán meghitté és családiassá tette a közösség ünnepét.
A prédikációt követően a paptestvérekkel együtt közösen mutatta be Márton atya a legszentebb áldozatot. A szentáldozás befejeztével a plébánia valamennyi közössége nevében versekkel, imával, virágcsokorral köszöntötték az újmisést. Márton atya hálatelt szívvel mondott köszönetet mindazoknak, akik papságra való készületében támogatták őt, és mindazoknak is, akik az ünnep előkészítésében és lebonyolításában segédkeztek. A szentmise végén újmisés áldásban részesítette szüleit, testvéreit, nagymamáját, a megjelent atyákat, nővéreket, ministránsokat és a híveket. Az ünnepre összegyűlteket szerény agapé várta a templom előtti téren, ahol a finom sütemények mellett jóízű beszélgetésre, találkozásra és hálaadásra is lehetőség nyílt.
Október 23-án, hétfőn zarándoklatot szervezünk hálánk jeléül mindazoknak, akik valamilyen szolgálattal közösségünk javát szolgálják. Az idei programban szerepel az árpási és rábaszentmiklósi műemléktemplom, valamint a tétszentkúti Segítő Szűzanya kegyhely megtekintése, Győrben pedig közös ebéd után a Szent Kamillus templom és Hencz Márton káplán atya meglátogatása egy meglepetésprogrammal. Szeretettel várjuk a sekrestyében, vagy az irodában szolgálattevőink jelentkezését!
