Az Úr Jézus a mai evangéliumban a Mennyei Atyával való kapcsolatát állítja elénk. Előbb arról beszél, hogy az atyai házban sok hely van, vagyis mindnyájan meghívást kaptunk, majd azt mondja: senki sem juthat el az Atyához, csak Őáltala. Aki Őt látja, látja az Atyát is. Nehezen felfogható gondolatok ezek a emberi értelem számára. A Mester hozzáteszi: legalább a tetteiért higgyünk abban, hogy Ő az Atyában van és az Atya Őbenne. A mennyországban minden világossá fog válni előttünk!
1. Hálásan köszönjük a Kedves Testvéreknek, hogy a múlt vasárnapi gyűjtés alkalmával 387.865 Ft-tal járultak hozzá a papneveléshez.
2. A Szűzanya hónapjában májusi litániára várjuk a Kedves Híveket a Szent Imre templomba az esti szentmisék előtt 17.40-től, a Jézus Szíve templomba szerdán és pénteken reggel 6.40-től, szombaton este pedig 17.40-től.
3. Még van néhány hely az augusztus 14-18-ig megrendezendő hittantáborunkba. Jelentkezni a plébániánk honlapján található űrlapon lehet május 12-ig.
4. Az erdélyi zarándoklatra jelentkezetteknek megbeszélést tartunk a Szent Imre plébánián a jövő vasárnap, május 14-én 16.00 órakor.
5. Dicsőítő imaestet tartunk az Exodus Zenekar szolgálatával május 17-én (szerda) este a Jézus Szíve templomban. A 18.00 órakor kezdődő szentmisét szentségimádás követi, melyben közbenjáró imával a ferences kisnővérek, valamint Maksó Péter és Simon Dávid atyák szolgálnak. Szeretettel várunk mindenkit!
6. Hencz Márton pappá szentelésére autóbuszt indítunk, melynek költsége 5000 Ft lesz, jelentkezni a sekrestyében, vagy az irodában lehet. A szentelésre 2023. június 17-én (szombat) 10.00 órakor kerül sor a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Akik plébániai közösségünk közös ajándékához, egy kehelyhez és paténához szeretnének hozzájárulni, szeretettel várjuk a megjelölt perselybe adományaikat. Eddig több, mint százezer forint gyűlt össze erre a célra.
7. Sekrestyési szolgálatra keresünk önkéntest a Szent Imre templomba hétköznapra. Jelentkezni és a részleteket egyeztetni István atyánál lehet.
8. Szeretettel köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat, a Jó Isten áldását kérjük életükre, kívánjuk, hogy sok örömük legyen gyermekeikben, unokáikban!
9. Az idei érettségizőket is a Kedves Hívek imáiba ajánljuk, kívánjuk, hogy tudásukról a legteljesebb módon tudjanak számot adni!
A megbocsátás emberi életünk, mindennapi küzdelmeink talán legnehezebbje. Péter apostol az evangéliumban megkérdezi Mesterét: hányszor kell megbocsátani, talán hétszer? Az Úr Jézus először a "hetvenszer hétszer" kifejezéssel jelzi, hogy mindannyiszor így kellene tennünk, majd egy példabeszéddel rávilágít, hogy Isten irgalmassága, az emberek felé irányuló megbocsátó szeretete felülmúlhatatlan. Ha ez valóban átjárja a lelkünket, akkor nem lehetetlennek tűnő vállalkozás lesz a megbocsátás útja, hanem erőt adhat a túlcsorduló könyörület!
A mai vasárnap evangéliumi szakaszát (Mt 18, 15-20) olvasva olyan fogalmak juthatnak eszünkbe, mint közösség, felelősség, kiengesztelődés, egyetértés. Érezzük, hogy ezek nem csupán szép szavak, hanem egész életünket meghatározó, válaszokra felhívó valóságok. Isten nélkül hosszú távon nem lehetünk boldogok. Ahhoz, hogy élhető legyen a körülöttünk lévő világ, az emberi kapcsolataink, hogy tudjunk felelősséget érezni embertársaink iránt, és ebből cselekedetek fakadjanak, ehhez bizony az Úrra van szükségünk. Találjunk rá az imádságban az erőforrásra, a kinyújtott isteni kézre!
"Hát ti, kinek tartotok engem?" - kérdezi az Úr Jézus a tanítványaitól. A kérdés a mi életünkben is megkerülhetetlen. Az erre adott válasz fejezi ki a hitünket. "Nem magánügy a hitünk" - halljuk sokszor a misszióra, tanúságtételre irányuló kijelentést, ám a személyes megvallás az alapja mindennek. Ha csupán általánosságban kellene viszonyulnunk az Úrhoz, akkor e viszonyulás mértéke határozna meg mindent. Ilyenkor fordul elő, hogy egy szép történetnek gondoljuk az egész Krisztus-eseményt, amit vagy elhiszünk, vagy nem. A Péternek adott kulcsok kapcsán is feljöhet bennünk egy, a mennyország kapujában fel-alá járkáló szakállas ember képe, aki kedvére dönt az oda való bejutásról. Ha nincs személyes válaszunk az Úr Jézus kérdésére, fennáll a veszélye, hogy meseszerű elemekre alapozzuk vallásosságunkat. Jézus Krisztusra kell!
